2010. december 22.

Érzés


KARÁCSONY FELÉ

Szép Tündérország támad föl szívemben
Ilyenkor decemberben.
A szeretetnek csillagára nézek,
Megszáll egy titkos, gyönyörű igézet,
Ilyenkor decemberben.

...Bizalmas szívvel járom a világot,
S amit az élet vágott,
Behegesztem a sebet a szívemben,
És hiszek újra égi szeretetben,
Ilyenkor decemberben.

...És valahol csak kétkedő beszédet
Hallok, szomorún nézek,
A kis Jézuska itt van a közelben,
Legyünk hát jobbak, s higgyünk rendületlen,
S ne csak így decemberben.

1902
(Juhász Gyula)

2010. december 21.

Szerelem vs. szeretet


Vajon mit jelent megismerni valakit? Mindent tudni kell a másikról? Mit szeret? Enni, inni, nézni, hallgatni? Mit gondol?
Egyszerű életet szeretnék, vagy csak cserélni Zsuval. Megtudni milyen küzdeni egy férfi kegyeiért.
Sosem tudtam, volt vagy 3-4fiú, de egyszerűen tovább léptem rajtuk. Jött másik. Sosem éreztem azt az elkeseredést. Csak egyszer a veszteség hiányát. Milyen naív vagyok. Most már tudom semmi sem volt. Hisz ha akarom láthatom, tudom mi van vele, és örülök,h ha boldog.
Nekem mindig másik bajom volt, nemet mondani, nem tudok mindenkinek megfelelni.
Egész éjszaka ezt hajtogattam. Mást szeretek, sajnálom.
Szerelem édes- keserű szerelem. Mi van, ha viszonzatlan? Nem ismerem az érzést.
Most olyan könnyű minden, szinte csak a semmi hajt...
Szerencsésnek mondható alkat vagyok. Mindig mindent elértem amit akartam, mindent megkaptam az élettől. SZÁMVETÉSEN GONDOLKOZTAM...LASSAN VÉGE 2010.
Talán a folyamatos bizonyítási vágy miatt vagyok elégedetlen. 2008óta nem sok mindent villantottam. Inkább csak tönkre tettem dolgokat.
Mire vagyok büszke? Igazából semmire, bebizonyítottam amit már sokszor. És mindenki megteszi.
Nem vagyok különleges, semmiben, sem kiváló, csak van egy pock fogam..amit igazából utálok :D
Ennyi vagyok. És ezek szerint mégis csak szerethető szeretet adó lény.

2010. december 17.

Lassíts!!!


"Megvárni, egy angyal és egy szent türelmével, amíg a dolgok - emberek, eszmék, helyzetek -, melyek hozzád tartoznak, eljutnak hozzád. Egyetlen lépést sem sietni feléjük, egyetlen mozdulattal, szóval sem siettetni közeledtüket. Mert bizonyos emberek, eszmék, helyzetek, melyek életedhez, jellemedhez, világi és szellemi sorsodhoz tartoznak, állandóan útban vannak feléd. Könyvek. Férfiak. Nők. Barátságok. Megismerések, igazságok. Ez mind feléd tart, lassú hömpölygéssel, s találkoznotok kell egy napon. De te ne kapkodj, ne siettesd útjukat és közeledésüket. Ha nagyon sietsz feléjük, elkerülheted azt, ami fontos és személyesen a tiéd. Várj, nagy erővel, figyelmesen, egész sorsoddal és életeddel. "

2010. december 16.

Még, még akarom!


Fantasztikus volt az a 20óra amit együtt töltöttem a barátaimmal!
Olyan jó volt látni a régi tanáraimat. Sajnos nem volt elég az idő amit kimértem magamnak örömködés céljára, de akkor is szívet melengető volt.
Nem tudnék vissza költözni Borsodba nem látom a jövőmet ott. De a havas hegyek, azok hiányoznának,h ha nem láthatnám őket. Csodálatos volt végig utazni a Bükkön. Szilvásváradon és Egerben sírt a szívem egy kicsit, ott is elidőztem volna.. eszembe jutottak gyöngyösi élmények is. De tényleg nem lehet egyszerre mindent. Így is nagyon elfáradtam.
A legjobban talán Melák és tanárnőék voltak a napfénypontjai. Talán azért, mert azt éreztem megérkezés előtt,h nem lesz esélyem találkozni velük. Melus olyan, mint egy eltűnő művész,h ha én nem keresem akkor nem is beszélünk. Pedig tudhatná,h engem azzal is boldoggá lehet tenni,h ha 2percre felhív vagy repít felém egy posta baglyot csak tudjam mi van vele.
És annyira jó volt látni, és azt is mennyire meglepődött amikor csak ott talált az ajtó előtt várakozva. Egyre jobban érzem,h kezdek elérzékenyedni. Tanárnőéket meglátva már majdnem sírtam, futva tettem meg a 3.emeletig az utat. Olyan érzésem volt mintha haza mennék. Tanárnőéket tudtam,h nemsokára nyugdíjba mennek, de még időben mentem:D Csak jövőre. És annyira szerencsés voltam,h ott voltak egyszerre mind a ketten. :DD Redovai tanárnő úgy megölelgetett és megpuszilgatott ahogy még soha. És mondtam Szabinak,h vissza sírnak minket. Kifaggattak mindenkiről. Hiányzunk nekik. 5év biztonságot és családot jelentette nekem a kollégium. Ott ismertem meg Esztert, Editet, Angit, Liát és a többieket. Dénessel is össze futottam a buszon. Utoljára Aggteleken barlangászáskor láttam. Ilyenkor érzem mennyire nincs időm. Csak neten fecsegni velük.. pedig olyan jó látni őket. Megölelném a világot, akkora boldogságot adott... :D

2010. december 14.

Szeretet, megnyugvás


Azért szeretem a Karácsonyt, mert szeretetet lehet adni és kapni. Így nálam egész évben Karácsony van. Annyi sok szeretet nyomja a szívemet,h képes lennék megölelni a világot.
És igaz van bennem egy hiány érzet, mert eltűnt egy angyal az életemből és egy maroknyi szeretet itt maradt és pont ennyivel kevesebbet kapok én is. De hálaadást is tarthatnék, mert hálás vagyok az életemnek,h megismerhettem,h szerethetem. Olyan sok boldogságot rejt ez a világ. Egy maroknyi szaloncukrot. Egy gömböt a fán. Egy csókot a takaró alatt. Boldog vagyok, boldog mert megtanultam szeretet adni és elfogadni. Köszönöm,h köztetek lehetek...

2010. december 7.

Hogyan mondjam el?


"Az a felnőtt ember, aki tudja, hogy védtelen, sem istenre, sem emberre nem számíthat, csak önmagára, aki tudja, hogy az élet minden fontos helyzetében egyedül van, születésében és halálában, aki megértette, hogy csak az egyedüli magány vagy a társas magány között választhat, aki tudja, hogy a bűneit mindhalálig cipelnie kell, nem rakhatja át senki más vállra, és aki mindezt lázadozás nélkül elfogadja, és aki mégsem rémül meg, és csak azért is mer játszani a világgal és önmagával.' Popper Péter
Ez a kép bele illik az életembe.

Help me, Please!


Úgy látszik már nem elég,h kiírjam magamból azt az érzést ami fojtogat.
Orvoshoz fordultam. Kicsit félek, nem akarok gyógyszereket szedni, nem akarok olyan lenni, mint anyám. Látom ahogy egyre jobban leépül. Csak én is elindultam a lejtőn lefelé. Utálom magam az érdektelenségemért. Nem ilyen vagyok. És a barátaimtól is egyre messzebb kerülök a sarokba húzódva. Újra boldog és törtető akarok lenni. Sikereket halmozni, büszke lenni magamra. Mostanában nem sok mindent tettem le az asztalra. Hol van az a régi lány (nyár)?

2010. december 6.

~~~~~


Az első Karácsonyom nélküled. Zuborognak a gondolatok a fejemben. Mindent neked mondtam el.
Hiányzol! Néha azt érzem a víz alatt vagyok. Levegőért kapkodok. És nem vagy ott,h segíts. Nem tudlak soha többé álomba simogatni. Hiány van mindenkiben, nem tudtam a szobádban lenni. Hiányoztál onnan. Üres a tekintetem, könnyeimmel simogatom az emlékeket. Nem tudok rólad beszélgetni, pedig akarok, nem akarlak elengedni. Fáj.
Nem tudok jó lenni. Nem tudok megfelelni. Semmi vagyok.

Azt szerettem volna mondani, Anyukádnak,h menni kell tovább, de nekem sem megy. Nem megy még az élet nélküled!
Nincs koszorú, mert nem mondod meg,h milyen legyen.
Nincs karácsony hangulatom, de várom,h ott legyek, kicsit beléd burkolózzak. Szeretlek

2010. december 1.

Karácsony-élet sakk!


Igazán sok ide írni valóm nincs, csak találtam egy képet amit szeretnék betűzdelni ide.

Nekem nagyon tetszik :D És a játék is maga!

2010. november 21.

Gond


Gondolkodásmódunk befészkeli magát életünkbe. Erősebb befolyást gyakorol ránk, mint legmeghittebb társas kapcsolataink. Legbizalmasabb barátaink nem alakíthatnak annyit életünkön, mint dédelgetett gondolataink.” (J. W. Teal)

2010. november 11.

Az egyik kedvencem

Akkor jelent meg a róka.

- Jó napot! - mondta a róka.
- Jó napot! - felelte udvariasan a kis herceg. Megfordult, de nem látott senkit.
- Itt vagyok az almafa alatt - mondta a hang.
- Ki vagy? - kérdezte a kis herceg. - Csinosnak csinos vagy...
- Én vagyok a róka - mondta a róka.
- Gyere, játsszál velem - javasolta a kis herceg. - Olyan szomorú vagyok...
- Nem játszhatom veled - mondta a róka. - Nem vagyok megszelídítve.
- Ó, bocsánat! - mondta a kis herceg. Némi tűnődés után azonban hozzátette: - Mit jelent az, hogy "megszelídíteni"?
- Te nem vagy idevalósi - mondta a róka. - Mit keresel?
- Az embereket keresem - mondta a kis herceg. - Mit jelent az, hogy "megszelídíteni"?
- Az embereknek - mondta a róka - puskájuk van, és vadásznak. Mondhatom, nagyon kellemetlen! Azonfölül tyúkot is tenyésztenek. Ez minden érdekességük. Tyúkokat keresel?
- Nem - mondta a kis herceg. - Barátokat keresek. Mit jelent az, hogy "megszelídíteni"?
- Olyasmi, amit nagyon is elfelejtettek - mondta a róka. - Azt jelenti: kapcsolatokat teremteni.
- Kapcsolatokat teremteni?
- Úgy bizony - mondta a róka. - Te pillanatnyilag nem vagy számomra más, mint egy ugyanolyan kisfiú, mint a többi száz- meg százezer. És szükségem sincs rád. Ahogyan neked sincs énrám. Számodra én is csak ugyanolyan róka vagyok, mint a többi száz- meg százezer. De ha megszelídítesz, szükségünk lesz egymásra. Egyetlen leszel számomra a világon. És én is egyetlen leszek a te számodra...
- Kezdem érteni - mondta a kis herceg. - Van egy virág... az, azt hiszem, megszelídített engem...
- Lehet - mondta a róka. - Annyi minden megesik a Földön...
- Ó, ez nem a Földön volt - mondta a kis herceg.
A róka egyszeriben csupa kíváncsiság lett.
- Egy másik bolygón?
- Igen.
- Vannak azon a bolygón vadászok?
- Nincsenek.
- Lám, ez érdekes. Hát tyúkok?
- Nincsenek.
- Semmi sem tökéletes - sóhajtott a róka. De aztán visszatért a gondolatára: - Nekem bizony egyhangú az életem. Én tyúkokra vadászom, az emberek meg énrám vadásznak. Egyik tyúk olyan, mint a másik; és egyik ember is olyan, mint a másik. Így aztán meglehetősen unatkozom. De ha megszelídítesz, megfényesednék tőle az életem. Lépések neszét hallanám, amely az összes többi lépés neszétől különböznék. A többi lépés arra késztet, hogy a föld alá bújjak. A tiéd, mint valami muzsika, előcsalna a lyukamból. Aztán nézd csak! Látod ott azt a búzatáblát? Én nem eszem kenyeret. Nincs a búzára semmi szükségem. Nekem egy búzatábláról nem jut eszembe semmi. Tudod, milyen szomorú ez? De neked olyan szép aranyhajad van. Ha megszelídítesz, milyen nagyszerű lenne! Akkor az aranyos búzáról rád gondolhatnék. És hogy szeretném a búzában a szél susogását...
A róka elhallgatott, és sokáig nézte a kis herceget.
- Légy szíves, szelídíts meg! - mondta.
- Kész örömest - mondta a kis herceg -, de nem nagyon érek rá. Barátokat kell találnom, és annyi mindent meg kell ismernem!
- Az ember csak azt ismeri meg igazán, amit megszelídít - mondta a róka. - Az emberek nem érnek rá, hogy bármit is megismerjenek. Csupa kész holmit vásárolnak a kereskedőknél. De mivel barátkereskedők nem léteznek, az embereknek nincsenek is barátaik. Ha azt akarod, hogy barátod legyen, szelídíts meg engem.
- Jó, jó, de hogyan? - kérdezte a kis herceg.
- Sok-sok türelem kell hozzá - felelte a róka. - Először leülsz szép, tisztes távolba tőlem, úgy, ott a fűben. Én majd a szemem sarkából nézlek, te pedig nem szólsz semmit. A beszéd csak félreértések forrása. De minden áldott nap egy kicsit közelebb ülhetsz...

Másnap visszajött a kis herceg.
- Jobb lett volna, ha ugyanabban az időben jössz - mondta a róka. - Ha például délután négykor érkezel majd, én már háromkor elkezdek örülni. Minél előrébb halad az idő, annál boldogabb leszek. Négykor már tele leszek izgalommal és aggodalommal; fölfedezem, milyen drága kincs a boldogság. De ha csak úgy, akármikor jössz, sosem fogom tudni, hány órára öltöztessem díszbe a szívemet... Szükség van bizonyos szertartásokra is.
- Mi az, hogy szertartás? - kérdezte a kis herceg.
- Az is olyasvalami, amit alaposan elfelejtettek - mondta a róka. - Attól lesz az egyik nap más, mint a másik, az egyik óra különböző a másiktól. Az én vadászaimnak is megvan például a maguk szertartása. Eszerint minden csütörtökön elmennek táncolni a falubeli lányokkal. Ezért aztán a csütörtök csodálatos nap! Olyankor egészen a szőlőig elsétálok. Ha a vadászok csak úgy akármikor táncolnának, minden nap egyforma lenne, és nekem egyáltalán nem lenne vakációm.
Így aztán a kis herceg megszelídítette a rókát. S amikor közeledett a búcsú órája:
- Ó! - mondta a róka. - Sírnom kell majd.
- Te vagy a hibás - mondta a kis herceg. - Én igazán nem akartam neked semmi rosszat. Te erősködtél, hogy szelídítselek meg.
- Igaz, igaz - mondta a róka.
- Mégis sírni fogsz! - mondta a kis herceg.
- Igaz, igaz - mondta a róka.
- Akkor semmit sem nyertél az egésszel.
- De nyertem - mondta a róka. - A búza színe miatt. - Majd hozzáfűzte: - Nézd meg újra a rózsákat. Meg fogod érteni, hogy a tiéd az egyetlen a világon. Aztán gyere vissza elbúcsúzni, s akkor majd ajándékul elárulok neked egy titkot.
A kis herceg elment, hogy újra megnézze a rózsákat.
- Egyáltalán nem vagytok hasonlók a rózsámhoz - mondta nekik. - Ti még nem vagytok semmi. Nem szelídített meg benneteket senki, és ti sem szelídítettetek meg senkit. Olyanok vagytok, mint a rókám volt. ugyanolyan közönséges róka volt, mint a többi száz- meg százezer. De én a barátommá tettem, és most már egyetlen az egész világon.
A rózsák csak feszengtek, ő pedig folytatta:
- Szépek vagytok, de üresek. Nem lehet meghalni értetek. Persze egy akármilyen járókelő az én rózsámra is azt mondhatná, hogy ugyanolyan, mint ti. Holott az az igazság, hogy ő egymaga többet ér, mint ti valamennyien, mert ő az, akit öntözgettem. Mert ő az, akire burát tettem. Mert ő az, akit szélfogó mögött óvtam. Mert róla öldöstem le a hernyókat (kivéve azt a kettőt-hármat, a lepkék miatt). Mert őt hallottam panaszkodni meg dicsekedni, sőt néha hallgatni is. Mert ő az én rózsám.
Azzal visszament a rókához.
- Isten veled - mondta.
- Isten veled - mondta a róka. - Tessék, itt a titkom. Nagyon egyszerű: jól csak a szívével lát az ember. Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.
- Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan - ismételte a kis herceg, hogy jól az emlékezetébe vésse.
- Az idő, amit a rózsádra vesztegettél: az teszi olyan fontossá a rózsádat.
- Az idő, amit a rózsámra vesztegettem... - ismételte a kis herceg, hogy jól az emlékezetébe vésse.
- Az emberek elfelejtették ezt az igazságot - mondta a róka. - Neked azonban nem szabad elfelejtened. Te egyszer s mindenkorra felelős lettél azért, amit megszelídítettél. Felelős vagy a rózsádért...
- Felelős vagyok a rózsámért - ismételte a kis herceg, hogy jól az emlékezetébe vésse.

Isten veled!


– Isten veled – mondta a róka.
– Tessék, itt a titkom. Nagyon egyszerű: jól csak a szívével lát az ember. Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.
– Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan – ismételte a kis herceg, hogy jól az emlékezetébe vésse.
– Az idő, amit a rózsádra vesztegettél: az teszi olyan fontossá a rózsádat.
– Az idő, amit a rózsámra vesztegettem… – ismételte a kis herceg, hogy jól az emlékezetébe vésse.
– Az emberek elfelejtették ezt az igazságot – mondta a róka. – Neked azonban nem szabad elfelejtened. Te egyszer s mindenkorra felelős lettél azért, amit megszelídítettél.
Szokás szerint az érzések tombolnak bennem. De boldog vagyok, kezdek rendbe jönni magammal és a világgal.
A héten vissza utasítottam egy munkát, nem támogatta volna a boldogságomat. Inkább kevesebbet költök. A suli is beindult, okozott is siker élményt.
És annyira várom a hétvégéket. Csak nem szabad megfeledkeznem róla,h hétköznap is van élet.
Még mindig hiányzik Hugi.. tudom,h hamar képes vagyok a gyógyulásra, de 10év barátságot mi írhat felül? Azt hiszem semmi, és nem is akarom, mindig emlékezni akarok rá, úgy ahogy szerettem. Akkor is ha fáj! Boldog vagyok,h a barátja lehettem, még ha ilyen rövid időre is. Pedig mindig azt hittem,h ameddig a halál el nem választ az az én életem végét jelenti. Úgy látszik jobban meg kell becsülnöm a barátaim életét!
Várom a pénteket,h végre lássam, vele lehessek, és várom a szombatot,h a barátaimmal lehessek. Itt az ideje újra élnem, boldognak lennem, Pockolkodnom.

2010. november 3.

Isten ami bennem van!



Ültem a metrón és jelbeszéddel társalgó fiatal párt láttam. Olvastam már a mozdulat sorról, gyermeknevelésnél is használják. Van is süket néma ismerősöm. És érdekelne. Ezen gondolkoztam mekkora erőfeszítésembe kerülne, megtanulni.
Valami módon mindig is érzékeny voltam a sérült emberekre. Családban is megfordul, sokféle módon. Valahol rettegek,h akár a leendő gyermekeim is betegek lehetnek.
Szóval, ez lesz az új hobbim. Munkámnak is eltudnám képzelni,h beteg gyerekekkel foglalkozzak.
Igaz mostanában, messze állnak tőlem a gyerekek.
Én sem vagyok egészséges. Azért küzdök,h hagy roncsoljam tovább magam, testileg lelkileg.
Képes vagyok rá :D Pár évvel ezelőtt gondolkodás nélkül választottam volna a cigit.
Hugival álmodtam ma, aztán azt kívántam bárcsak beszélgethetnék négyszemközt Mariann nénivel. Talán ő megértené azt az ürességet ami bennem van.
Bár csak egy kancsó lehetnék, ami ha kiürül egyszerűen feltöltik. De most még ellenkezek is.
Éreztem a hárítást magamban, miközben Petra mondta a magáét két olyan emberről akiket csak felületesen ismert. De nem szóltam semmit. Én tudom leginkább mit érzek.
Dac van bennem. Nem engedem, hárítok,h ha lehetne oda vetném a testem az idő fogaskerekei közé,h ne mozdulhassanak tovább. Talán még vissza is forgatnám.. Dacolok az elemekkel.
De semmit nem bánok. Akár lehetnék boldog is,h ha hagynám. Minden lehetőségem meg van rá!
Már csak magamat ismételem. Mint Bálintnál ülve. Csak azt tudom,h nem tudom és,h nem érdekel. És ezt változtatva 3órán keresztül szinonimákba öntve.
Nem hiszek Istenben, magamban hittem mindig is. Már a sorsban sem hiszek, sem a horoszkópban. És már magamban sem.
Megvagyok rekedve, ahogy a hangom is elmegy időről időre. Nem hagyom átfolyni magamon a dolgokat. Nincs légmozgás. Nincs élet.

2010. november 1.

Surrender


Vissza a szokásos kuszához.
Kavarognak bennem mint egy gondolat. Mint egy Quimby számban szeretném kihányni magamból.
A hangulat ingadozásim megőrjítenek.
És most is csak azt a sok szeretetet érzem a szívemben.
Akik ismernek erősnek hisznek, a túlélő. De most azt érzem nincs erőm, de építenem kell.
Mindig is éreztem az energiákat, érzékeny vagyok rájuk. De a saját energiáimat,nem tudom elviselni mostanában. 1óra üresség magammal elég volt,h beforgasson.
My Angel Gabriel, ... I can fly... becsukóm a szemem és lebegek. Hugi karjai közt fekszek. Nehéz a szívem, nem enged boldognak lennem. 3hónapot 1hétnek érzek és 1,5napot 1évnek.
Túl sok energia veszett el. Túl sok görcs került belém.
Néztem a videót, és nincs több integetés..szempilla rezgetés és felszakadt a seb. A seb amit szirmokba tekertem, viasszal kezeltem.
És ott mélyen tudom mást is elveszítettem ebben a pár hétben.
És ez a gyász ami most belülről bennem ég, szét feszít, csak pillanatnyi boldogságot fényt enged felém.
Mert én vagyok a gátja mindennek. De meddig büntetem magam?
Lehetek-e újra az a Bog? (mert most csak árnyéka vagyok)

2010. október 27.

Rainbow boy


Jobb a hangulatom máma. Nem tudom,h az időjárás, a tegnapi beszélgetés vagy a várakozás tervezgetés teszi-e. De boldogabb vagyok. Szeretem ezt az érzést magamban. És a nevetést, somolygást, pockolkodást.
Szeretek kis színes pock lenni. Játszani, ha süt a nap és érzem a melegét az arcomon, a barátaim.
Tele van szeretettel a szívem.
Ma egy lépéssel közelebb kerültem az élethez.
Jelentkeztem angol nyelvtanfolyamra. Kicsit félek tőle,mint minden új dologtól, de remélem,h boldoggá fog tenni az új kihívás az életemben.

2010. október 26.

Életundór

Nem tudom mi uralkodik a testemen. De egyre észrevehetőbben nem én irányítok mostanában. Órán kéne ülnöm, a lábam behozott az iskoláig.. De nincs hajlandóság bennem bemenni.
Káosz van. Káosz Amigos!

2010. október 25.

Anyám te jó lélek


Nem tudom mi ez az ideg görcs bennem tőle. Nem bírom elviselni..ahogy hangosan bömbölteti a tv-t. A hülye kérdései.. Tudom,h csak beszélgetni akar velem, de nekem erre most nincs szükségem. Talán sosem volt. Ritkán találtuk meg a közös hangot. Olyan a kapcsolatom vele, mint Pircsivel. Szeretem, de a távolságot köztünk jobban.
Mennyi családom is van? Keresztanyámék, Hugiék, Editék, Ivánék.. és kb mindenki a testvérem..Eszter, Petra..
Nem megy az elengedés. Hugi itt van. Bálint is, és mindenki..senkit nem akarok elengedni..mindenkit csak begyűjteni szeretnék.
De lehet ennyit szeretni?
Van bennem ennyi szeretet?
És a legújabb kérdés: Mit akar a sors?
Felfordulás van bennem. A múlt hét, hogy Pali itt volt, Bálint és Szabolcs.
És így szépen sorban. Pali.. lezárni a múltat. Ott elkezdeni, ahol a kezdetek kezdődtek. Nem volt nehéz, és most már értem is őt.
Bálint.. elengedni a kezét és új úton járni. Még idő kell és az átalakulás.
Szabolcs.. az új, és én a régi. A változásomban való hit.
Mondtam neki,h nekem néha már olyan ez ,mint a biciklizés.
Távkapcsolat..várni a hétvégéket, a mézes heteket. Most élvezem, élhetem a hétköznapjaim szabadon. Van kire, mire várni ami biztonságot ad. De meddig bírom? Mikor az ember már tudja, milyen az,h ha mindig ott van. Ott a másik. Csak oldalra kell fordulnia.
Akarom,h működjön, nem hátrálok meg. Hagyom magam sodródni, élvezni a pillanatokat, soha meg nem bánni. Boldoggá tesz.
És ő igaz nem tudja, de én tudom,h mi lakik benne.
Érzem minden mozdulatát, mintha mindig is ismertem volna.
Furcsa deja vu érzés az egész. Letudnám forgatni a következő félévünket. Zökkenő mentes.
Aztán én változást akarok, többet. És jön a probléma..a km-ek. Az hogy én nem szeretném,h munkát váltson.. nekem ott az iskola. És most abba hagyom a gondolkozást.
Mert ez tényleg a múlt. És változni változtatni akarok rajta. Újat akarok, új jövőt.
És mégis fent tartani a megszokásaim. Amitől otthon vagyok.
Hugiéknál lenni minden másnap :D Karácsony másnapján, Húsvét másnapján :D
A barátaimmal lenni, szemtelenül kibeszélni mindent ami él és mozog.
És szeretni, szívből,h bele dögöljek ha nincs velem.
Hugi, drága Hugi.. fantasztikus barátaid vannak. Megnéztem ma az összeset.
Sírtunk és nevettünk. Ettünk és ittunk. Cigis storykat meséltünk. És ott voltál, ott mindannyiunk szívében.
Igaz én máshogy képzelem az enyémet. Az egyházi szertartás részét teljesen kihagyni.
Azok akik valaha szerettek. Nem kell sírás, kínos csönd, mint egy házibuli, képeket vetíteni, Quimby számok, bor, és hubika. És a jó kedv. Amiért annyit küzdöttem,h mindig ott legyen az a mosoly. És igen Hugi én voltam. Pörgette az életet, kívülről vidám, belülről sokszor szomorú.
És az ironikus humor, mert máshogy nem lehet ezt a világot kémlelni.
Leguggoltam melléd, de nem utoljára, meg simogatlak, de nem utoljára, elköszöntem, de várom a viszont látást. És tudom,h nem az utolsó könnycseppek égették az arcom, de örülök,h ilyen barátnőm vagy.
Annyi gondolat cikázik mindig az agyamban és nem tudom kitölteni.. Ma volt egy dal..és nem jut az eszembe.
Csak egy film: Édes november

2010. október 17.

Már tudok élni Londonba

Hosszú napjaim voltak, sokat gondolkoztam.
Ilyenkor mikor leülök persze fele téma, amit végig pörgettem az agyamban nem jut eszembe, h miről mit gondoltam.
Most már,h ennyit egyedül csatangoltam..egyedül haza is találok :D
Criss vár jövőnyáron vissza :D Jövök, de nem egyedül .. :D Szeretem a várost,mert megtaláltam benne mindent amit kerestem, nyüzsit, szórakozást, pihenést, kikapcsolódást és kultúrát.
Élhető a város.
Szeretem az itteni embereket.
Megint jó sok magyarral megismerkedtem kint :D Ez megy nekem :D
Összegzés: Szeretem Londont, de még nem költözök :D

2010. október 16.

Megnyugvás


Tegnap Mariann néni felhívott, Hugi anyukája. Félve vettem fel a telefont..ki kellett vagy 3szor csörögnie mire összeszedtem magam és hangom.
Mivel nagyon keveset kommunikálok. A hangommal. Nem mindig van. De meghallottam az övét, erős volt. Megnyugodtam. Letisztáztuk az időpontot. Jó volt hallani a hangját.
Hugi és a családja a családot jelentette számomra. Minden Karácsonyt. A tavalyi szent estét is velük töltöttem. Utána magamba a többi napot, illetve az egyik tanárom középiskolából volt nálam, múzeumba mentünk..várost nézni. Furcsa kötelék van köztünk. Kérdezte a tárlatvezető milyen emberek azok akik karácsony másnapján múzeumba mennek? Hát ilyenek :D Vacsorára hurka volt :D Örültem neki, Köti hozta :D Mariann néniéknél 6fogásos kaják szoktak lenni, már attól gyomorrontásom van,h az asztalra nézek, enni még nem is ettem.
Nem írom le az álomvilágot amiben élek, milyen jövőt tervezek magamnak.
Reggel van a nap is süt..mintha az idő járás a hangulatomhoz igazodna..vagy ennyire befolyásolna az időjárás a kedvem?
Telnek a napok és már nem gondolkozom.
Csak felfekszem a víz tetejére, hagyom az érzéseimet, had sodorjanak a hullámok.
Néha ha megunom úszok egy kört..És fekszem tovább.
Amúgy még mindig nem vagyok jó turista..azt hiszem most fejezem be ezt, a világot. Nincs erre szükségem tovább.
Megtanultam a leckét. Otthonom a barátaim.

2010. október 15.

Gondolkozom

Az a jó abba,h mindig veszek valamit,h rettegek bele fog-e férni a táskámba haza felé :D
Most azon spekulálok,h Tóbit külön szállítom, mert ide felé csak bele csaptam a táskámba. Az új kis retikülömbe bele is fér azt hiszem. Csak,h lehet-e így szállítani? Majd megkérdezem este Criss-t..laptopokról nincs fent semmi a wizzair honlapján.
Szóval most már be checkoltam, mert nyomtatnom kell ma.
Hazai körülmények közt amúgy nyugodtabb vagyok. De tudom,h mindent eltudok intézni.

Mész-mész


Csak mentem mostanában, próbáltam nem gondolkozni. Susan Boyle-t hallgattam.. A szám pont a good bye résznél járt amikor elment mellettem egy emeletes busz hatalmas Egyiptom képpel és felirattal. Nem telt bele 1másodperc,h a könnycsatornáim megteltek..
Nem akarom már hagyni az érzéseimet érvényesülni.
Menekültem ki a városból. Nem bírtam már az Oxford Street fullasztó tömegét. Igazából a látványosságok..semmit nem jelentenek. Megnéztem a Big bent, parlamentet, London eye...
de a mókusok egy parkban 3x többet értek.. Kézből etettem őket.. fantasztikus mennyire alkalmazkodóak.
Ültem a parkban és csak néztem az embereket.
Megfigyeltem,h csak az embereket figyelem mostanában. Nem tudom miért.
Aztán betértem a National Gallerybe egy Wc-re.. Meg ha már bementem akkor megnéztem már Rembrandtot,h hogy ityeg neki. Rájöttem arra is csak, arra volt jó,h művészet töri volt az egyik választott tantárgyam,h ha bemegyek egy múzeumban..nekem is ityeg valami..korszakok, festők terén :D
Aztán mentem tovább..
Tegnap Camden Marketben ólálkodtunk Crissel..lényege,h lovardából van kialakítva.. Jó a hangulat.
Az ember ha végig megy a kajás részen, már a sok chines lánytól kapott kóstolótól jól lakik :D
Amúgy Camden nekem a József városi zsibvásárra emlékeztet.
Divat a Martens bakancs..lehet adok még egy esélyt a sajátomnak :D
Aztán vettem egy táskát only six pound-ért ami már most látom,h selejt.. de talán kihuzza ezt a telet..megy a kabátomhoz és bele fér a Tóbiás :D Kár érte..tudtam volna szeretni..igazán.
Jah heti busz bérletem van, de többnyire gyalogolok, de nagyon szeretem az emeletes buszt :D
Metróztam is már.. az sem baj ha eltévelyedek néha.. úgy sem megyek igazán sehova.
Szereztem egy térképet,h legalább tudjam, éppen mit látok.
Madame Tussaud's-ba holnap bemenést tervezek. Talán az még érdekel.
Tényleg idegesítő az érdektelenségem.. Szívesen seggbe rúgnám magam.
Criss mondta,h ne féljek Thanos még karácsony előtt jön hozzám :D Várom szeretettel.
Bálint mondta,h minden állatot magam köré gyűjtök..hát legyen igaza. Ha ilyen emberek veszik körbe az embert :D Akkor bármikor.
Látványosan tudok szenvedni amúgy..azt vettem észre magamon,h egyre döntés képtelenebb vagyok. Nem tudom minek filózok ennyit. Egyszerűen csak be kéne csukni a szemem és az érzéseimre hallgatni. Sosem csaltak még.

2010. október 13.

Melegen :D Melegben..Melegekkel :DD


Mint egy tanulmány film úgy telt a tegnapi napom :D
Figyeltem a várost..a látványosságok annyira nem kötik le a figyelmem..
Az embereket..rengeteg..fullasztó. Ha szeretnék fényképezni, akkor őket fényképezném..annyira különböznek, különlegesek.
Hatalmas a város.
A nemzeti galéria ingyen van..és fantasztikus. Minden nap befogok menni és egy korszakot átrágcsálok a kis pock fogammal.
Van kínai negyed..azt is megnézem..csak messziről láttam.
Tegnap a meleg negyedben voltunk..egy egész terület. Hihetetlen
Soho-nak hívják, van színház ahol transzik játszanak. Kávézók..ahol kilehet ülni a terszara..viccesen egymás mellé vannak rakva a székek,h bárki mellé leülhess egy kv-ra. Vagy csak legeltesd a szemed az utcán járó kelő..férfiakon :D Criss-el stipi-stopit játszottunk..
Az az enyém. -Azt viheted - Látod azt, azt megveszem neked :D
Látod őt a barátnőjével? Az is buzi. Csak még nem tudja.
Pub-ok ahol az emberek 40nm-en kb. 100an csak állnak ,mert leülni nincs hely de még csak mozogni se. Szóval csak állnak és isznak és ismerkednek, beszélgetnek. Persze mind buzi..és ha betéved egy nő se, nézik meg :D
Fél meztelen fiúkák szolgálják fel az italt..
Aztán vannak Clubbok ahol már jobb,mert mozogni is lehet. Táncolni. Igen itt is fiúk táncolnak, csókolóznak mint egy otthoni diszkóban, fesztelenül.
És rengetegen vannak.
Tudom már hova tűntek a jó fickók.
És vannak külön helyek, diszkók ahol vannak show műsorok. Pl sztriptíz.. Igen fickók vetkőznek fickóknak :D
Véleményem szerint 4fajta meleg van:

hát nekem meg van az izlésem
én sem azokat a kinyalt macákat szeretem..

1 akikre ha ránézel teljesen nők: nem transzi az másik kategória
2 a vén buzik
3 a fickó buzik..csak onnan tudod,h az,mert ott áll a buzibárban veled 99másik fickó között
és a 4. azok az elhízott varangyok..őket legalább megértem

Nézem őket. Ahogy ismerkednek.. élnek.. és igazából nincs velük bajom. És nem értem, a mai világban, miért nem lehet természetesen kezelni ezt.
A Sohoban engem nem néztek ki, mert nő vagyok.

Szeretem Criss-t és Thanost is. Thanos olyan mint egy tyúkanyó.. éhes vagy? Szomjas? Kérsz kv-t?
Criss- meg mint valamelyik hülye picsa kanos barátnőm.. Imádom a humorát..Eltudja terelni a hülyeségeivel Hugiról a gondolataim. Pedig mindig eszembe jut.

Ma találkoztam Anitával. Örültem mert régen láttam. De azért érződött,h régen találkoztunk..nehezen találtam meg vele a közös hangnemet..de a végére bele jöttünk.
Láttam a kapcsolatát Andrissal.. És mintha Attilát és magamat láttam volna, 3,5évesen..szakítás előtt 3 hónappal. Nem beszélgetnek, nem élnek meg közösen dolgokat.
Több mint 4hónapja van itt és még nem látta Anita a várost.
Vásároltunk..vettem ajcsikat.. szokásos körök..zokni, bugyi..azok nélkül nem mehetek haza :D
Egy 12fontos gatyánál vergődtem..akartam Mint Criss a fickóit..de ott hagytam. Kevés az a pénz amit kihoztam..és már így is túl sok ajcsit kaptam magamtól az elmúlt időkben.

2010. október 12.

Kakas a tyúkolban


2. nap annyi élményt szereztem 1 nap alatt,h ezt egy életen át emlegetni fogom.
Megérkezésem. Mivel nem volt túl szervezve ez a kiruccanás. Így izgultam,h megtaláljam Criss-t. Nem részletezem,h szokás szerint a semmibe tartottam. Nem tudtam,h hol fogok lakni kinél, hogyan. De úgy látszik a mázlifaktorom az egekben van..ez ügyben. Mindig a legjobb jön ki :D
Könnyen megtaláltam Criss-t a reptéren. Eljutottunk Thanos-hoz.
Egy kis mese: Criss a munkatársam volt Aiya Napán.. nem sokat beszélgettem vele, de mondta,h szívesen lát Londonban..én meg kaptam az alkalmon.
Tudtam,h milyen a sexuális érdeklődése.. a szépfiúkat szereti akár csak én :D
Így bátran bele vágtam a kalandba. Thanost most ismertem meg.. egy hétig nála fogok lakni. Nagyon kedves. Mind a kettőjüket viszont szeretném látni az otthonomban :D
Thanos is a szépfiúkat szereti :D Köztük nincs semmi csak jó barátok. Megérkeztünk..kaptam kávét.. Mivel 11kor feküdtem le..nehezen aludtam el..és fél 4kor keltem..szokás szerint még utolsó pillanatban csekoltam be online és nyomtattam ki a repjegyem hajnalban, pakolt be a táskámba :D Ilyen vagyok..Nem vagyok parás :D
Ma találkozom Anitámmal. Lusta vagyok mozogni. De hajrá-hajrá...

Szülinap, Hugi, London , és egyéb ingerek


Nem tudom hol kezdjem.. kavarognak az agyamban a gondolatok az érzelmek..és a rengeteg inger behatása ami az elmúlt időben ért.
Kezdem egy kis bevezetéssel: Otthon, édes otthon.. Az isten véled édes Piroskám bulin 5éves szintre csökkent az agykapacitásom..kb félliter Hubitól a szoba közepén lavórba meditáltam..
Ha Hugi jött volna kontrolláltam volna magam,mert tudtam volna,h vigyáznom kell rá. De nem jött kórházban volt.
Éltem a kis mókuskerék életem..mire a szervezetem azt mondta: állj! és totál beteg lettem.
Lett volna egy találkozom Hugival, de lemondtam,h ne fertőzzem meg a Tuberkulózis Tüdőembólia mixemmel.
Teltek a hetek..kezdtem megszokni az életem..pörögtem ugyan abban a ritmusban..amiben azelőtt.
Vártam a szülinapom,h lássam a barátaim. Jöjjön Hugi.. Reggel az apukája hívott,h kórházban van.
Utána szépen sorban mindenki lemondta.
3man maradtunk a lányokkal. Elmentünk partyzni, jól éreztem magam, végre boldog voltam..mint már rég nem. Tánciztam, ittam, cigiztem és vadásztam..
A szombat is jól indult, a gépem is meg lett csinálva.. másnaposságomban szeretve vihogtunk mint a fakutya..
Igazán boldognak éreztem magam hosszú idő óta először. Elég görcsös voltam az utóbbi időben.
Túl sokat aggódtam és féltem..mikor az ember nem a mában él hanem a holnaptól retteg..
És jött a hívás. Hugi a drága aranyos Hugi.. Akire soha egy rossz szót nem tudtam mondani, csak szeretni, elaludt, nincs többé. Nem húzhatom többé vissza a fejét az orránál fogva, ha hátra biccent. Nem simogathatom meg. Nem álmodozhatom róla,h együtt neveljük öreg korunkban a macskáinkat. És nem kér elnézést, h felkeltett éjszaka,h fordítsam meg. Holott ez a legtermészetesebb dolog számomra,h vele lehetek.
Majdnem minden Karácsony, Húsvét, sok Szilveszter.. a születés névnapok mind vele teltek..az sms-ek a telefonomban. Nem tudom el hinni... Nem engedi az agyam..
24éves volt.. végre elérte azt amiről álmodott.. Tanított, szórakozott és lediplomázott(3-jára).
Nem értem, miért pont őt..mikor itt vagyok én aki sokkal haszna vehetetlenebb. Ahogy élem az életem, az önpusztítás.
Bele tudnám üvölteni a világba,h ez igazságtalanság, ő sokkal jobban szeretet élni. Ő volt az erő bennem. De csak sírni tudok. Tehetetlen vagyok.
Mint egy videót pörgetem az agyamba, azt amikor a Mórickába beküldtek cigiért,mert én voltam a legmagasabb..(én 13, ő 14) Mikor a padon bandáztunk a játszótéren.. Mikor elköltöztek.
Amikor Ózdról jártam már fel minden szünetben amikor csak tehettem.
Ahogy Lapátkezüről mesélt esténként, Lopez Daniról.. és boldog voltam,h szerelmes.. és annyiszor éreztem azt bárcsak viszonoznák, bárcsak lenne egyetlen egy fickó aki túl lát a korlátokon és azért szereti amiért én. Azért a ragyogásért a lelkében, azért az észért, kitartásért, akaratért. Neki is voltak gyenge pillanatai, nekem is a tinédzser kor egy nehéz feladat. Mind a ketten elgondolkoztunk az öngyilkosságon.. én meg is próbáltam. Hülyék voltunk, még csak elméleti síkon is. De ott voltunk mindig egymásnak. És most?
Ürességet érzek, a hiányát. Mariann nénire gondolok. Arra,h ha nekem ennyire fáj, akkor ő mit érezhet? Bele gondolni sem tudok.. "Ugye Hugikám?" Hallom a fejemben a hangját. És itt érzem Hugit magam mellett..minta belém lenne égetve minden perc, minden mozdulat, ahogy ír, amikor befejezi az evést vagy az ivást és eltolja maga elől a poharat.
És a gondolat,h nincs többé, nem érinthetem meg, nem kell meglökni, megigazítania a párnáját..
És eddig halottak napján, névnapját ünnepeltük.. Most meg??
Ömlik a könny az arcomról és nem tehetek semmit.
Tehetetlen vagyok.
Kinyomtattam a blogját olvastam az írásait, vele akartam lenni, bele burkolózni, betakarózni vele. Nem akarom elengedni.
És ez a baj velem. Senkit nem akarok elengedni, a sok ismerős, barát, kapcsolat az életemben, ezt takarja.
A szombatot álomba sírtam. Vasárnap sok kellett,h kikeljek az ágyból. Össze szedtem magam, jót tett a séta, a társaság. Sokat köszönhetek a barátaimnak. Hallottam sok mindent: jobb így neki, az elmúlást el kell fogadni... de dacolok minddel.. nem ismerték, felületesek. Kezdem unni.
És magamat is. És ezt a világot. Elsiklunk dolgok felett, már én is. Saját magunkkal kell tisztában lennünk utána más életét becsmérelni.
Egy életre való hibát elkövettem már, biztos fogok is még. De meg kéne tanulnunk elfogadni.
Elfogadni mindenkit olyannak amilyen. Vagy, ha nem megy békén hagyni, nem bántani.
Ezt tanulom most én is. Valószínűleg ezért vagyok most két meleg fickóval együtt.
És vissza vetítek az életemre..én a makacs dög akinek ne mondja meg senki mikor igyak, cigizzek vagy ugráljak ha én akarok. Mert ha nem dohányzó van a környezetemben igyekeztem mindig megtisztelni azzal,h nem dohányzom,vagy mérséklem az utóbbi láncdohányosságom.
De közben a magam körmére is ránézek,h mi változott bennem?
A kapcsolataim vége, mindig az akaratosságom miatt bukott be? Miért vagyok mással elégedetlen..azt hiszem inkább magammal. Csak mindig sikerült kivetítenem.
És most itt vagyok.. megint távol és gondolkozom. Ezek szerint vagy még nagyon sok tanulni valóm van, vagy megint beleszartam a fejlődési folyamatomba amit elértem Cipruson.. inkább az utolsó.
És még Londonhoz igazán el sem értem.. de az már vidámabb. Holnap könnyedebben tudok róla írni.. Most üresnek érzem magam..pont jó az alváshoz.

A megemlékezés annyit tudok, hogy náluk lesz a kertben, Hugi stílusához méltó módon. Mindenkit arra kérnek, hogy ne legyen feketében, hanem zöldben és narancssárgában, mennyünk. A kedvenc zenéit hallgatjuk, és aki szeretne mesélhet róla. A hamvait a szülei, majd amikor lesz rá lehetőségük kiviszik Egyiptomba és szétszórják a piramisoknál.


Megnyugtat ez a gondolat. És az jut eszembe mennyire szerették a szülei, mindent megakartak adni neki.

2010. szeptember 16.

Isten véled édes Piroskám!

Tanuljuk az elengedést és a befogadást :D
Itthon. Keresem a helyem. Nem akarok vissza állni abba a periódusba amikor elmentem..menekültem. Többet akarok és jobbat.
Rájöttem a boldogságom okára :D Reggel felébredtem és hiányzott a fény..
De most mosolygok, becsukom a szemem és mint egy életem legvidámabb filmje peregnek a kockák.
Boldog vagyok!
Utolsó bejegyzésem itt és az első napom itthon :D
Tegnap Bécsből ide, vicces volt az út. A nagy bőröndöm a szép ruháimmal mind Enikőnél maradt,mert futnom kellett a buszhoz :D Majd hétvégén hozza utánam :D
Addig meg az itt felhámozódott ruhákból választok..nem kell félni :D
Jó volt az esti sörözés..bár nem bírtam befogni a számat..még szerintem kell egy hét mire kibeszélem magam :D
Itthon új lakótárs Bombi a vadászgörény várt.. Ma este megpróbálok vele össze barátkozni.. úgy érzem maradhat..
Ma nagy intézkedős iskolába menős napom van. Fáradt vagyok :D
Át tudnám aludni a napot, de nem lehet!
Nem lehetek ugyan olyan :D

2010. szeptember 15.

Larnaka -->Bécs

A csomagolás volt a kedvencem.. szerencsére nem kellett a túl súly miatt fizetnem :D
Kicsit izgultam..mindig szoktam egy kicsit, de jó volt.
A gép tele volt magyarokkal egy egész osztálynyi gyerek volt nyári gyakorlaton kint.
Májustól..17-19évesek.
Én meg itt nyafogtam micsoda honvágyam van.
De a végére már nekem sem volt olyan nagyon. De most már érzem..közel vagyok..láttam a Dunát :D
Szeszeltem Enikővel és a fickójával hajón...ök a változatosság kedvéért, szívnak.. én ittam eleget..
És ettem igazi kolbászt..imádom..kipukkadok..egésznap ettem. Húslevest, lassagne-t, most kolbászt, isteni. Most már csak arra várok,h aludhassak.
Azért hideg van :D És 3hónap után esőt is éreztem.
A ciprusi számom van a telómba, mivel a magyart kikapcsolták..Sms-t tudok fogadni..hívni nem lehet,mert nincs pénz a számlámon.
Csütörtökön intézkedős napom lesz.
Azt hiszem ennyi..

2010. szeptember 13.

Az álomból a valóságba


Durva napok állnak mögöttem és azt érzem,h az elkövetkező napok is így fognak telni.
Szeretem ha zajlanak körülöttem az események.. lassan az lenne furcsa, ha csönd lenne egy napig.
Megtaláltam és el is engedtem a nyugalmamat. Hiányozik, pedig azt hittem lelketlen vagyok és erős.
1hét alatt megjártam a török részt, Larnakát, Nicosiát másztam sziklára Keryniában.
Rugtam lábba és rugattam kimagam, 5clubot jártam meg egy éjszaka alatt, buliztam görög zenére cipriótákkal Larnakán.. Ugortam le a tetőről az erkélyre Ayia Napán :D
És filmeztem, másztam, shopingoltam, fetrengtem, hallgattam zongora játékot, ettem jókat, unóztam és boldog voltam Nicosiában.
Utálok búcsúzkodni,mert mindig arra gondolok,h mikor látom legközelebb..vagy soha ne lássam :D
El sem mentem vágyok vissza..pedig ez volt az amire annyira vágytam..végre haza menni.
Hintázni a szobám közepén és a barátaimmal lenni, hubertuszt inni és a galériámon ébredni, nem folyton izzadni, a Dunát látni. Azokkal lenni akik ismernek, minden mozdulatomat ismerik.
Zsuzsám ölelgetni, Edit miatt zsörtölődni, Hugival koktélozni, komásan a villamoson ülni.
És az új barátok.. akarom,h meg maradjon a kapcsolat.
Boldog vagyok. Remélem nem követtem el nagy hibát és nem okoztam nagyobb bajt, mint amit amúgy is tudok :D
Pakolom a böröndöt.. szépen lassan mindent elpakolok csak a szívem nehéz. Reggel úszok utoljára a tengerben.. Az évben..:D Jövök még..nem kell félni :D De repülök haza a saját életembe..oda ahol már nem lesz pizzából a kerítés.

2010. szeptember 8.

Nutella, csupa krém mogyoró


A jó élet íze, a boldogság és a mennyország közötti repkedés.
Nem is tudom,h hol kezdjem. Szeretem Nicosiát és ami benne van :D
Az utazás izgalmasan kezdődött Ayia Napáról..kb félórát késett a busz. Egy alig felismerhető kicsi busszal jöttem, 1óra volt az út. Akkor még idegen volt számomra Kriszti lakása, most már mintha az otthonom lenne. Igaz bárhol képes vagyok otthon érezni magam, ahol ott van a fogkefém és Tóbiás.
Könnyen alkalmazkodó vagyok, néha stresszes, többnyire mosolygós.
Az első napokban sokat másztunk a városban, megismerkedtem Csabával. Vettem vízipipát, cuccokat hozzá :D Nagyon örülök nagy álmom volt. És Csámpi :D Első nap Krisztinél tartottunk ivászatot. Ott volt Csaba és Csámpi. És a szép és új vízipippancsom :D
Jó volt.. a sok feszültség ellenére is könnyednek éreztem magam.
És azóta csak telnek a napok és rengeteget vagyunk együtt. Második nap is mászás shopingolás.
Gyerek megőrzés, már mint én. És mintha hetek teltek volna el, közben még egy hét se :D
Vacillálok.. Elindult valami ... Nem tudom. De nem bánom. Itt és most ez jó, nagyon jó.
Voltunk PizzaHut-os céges bulin Larnacaban..jó volt. Ott mondtam ki.. Yes, my boyfriend.
És azóta elindítottam a lavinát. De jó és nem akarok azon gondolkozni,h mi lesz.. eleget gondolkoztam egy olyan kapcsolaton..amit úgy érzek elég egy oldalú volt. Vagy nem tudom. Most olyan könnyű minden, most csak a semmi hajt :D Quimby
Kerymia-ban voltunk valamelyik nap phancsolni :D Gyönyörű öböl volt, fantasztikus. Pici apró halak csipkedték a lábamról le az elhalt bőrt..Ijesztő volt. Megnéztem őket búvarszemüveggel.
Nem lenne mitől félni..én aki fél egy ujjnyi haltól..felmászok a szikla tetejére..idegen helyeken kóborlok.. De a haltól megijedek. Csak az tudja aki érezte..
De boldog vagyok és jól vagyok. És ez jó

2010. szeptember 3.

Írány Nicosia

Éjszaka óta megnyugodtam...csak elutazott...én meg fáradt vagyok.
Van egy órám főzni és elkészíteni kaját, bepakolni ruhákat és útnak indulni Nicosiaba :D
Hajrá :D

Shattered

Rosszat álmodtam. Azóta van egy megérzésem. Összeszorul a szívem és a torkom a gondolatra.
Annyiszor elképzeltem, elgondoltam már mit tennék, mit kéne tennem, hogy kéne éreznem, viselkednem. Mindig egyedül voltam, mindig erősnek kellett lennem. És most félek.
Tudom az elmúlással jár, és annyiszor féltem ,nem mutattam ki eléggé az érzéseim..szeretem őt, bármilyen is a kapcsolatunk. Bár mennyire nem hasonlítunk belsőleg, csak külsőleg. Bár mennyire nem tudok együtt élni vele, megérteni őt.
Kértem Zsuzsát hívja fel anyámat. Nekem nincs pénz a telefonomon, Sms-t hiába írnék.
Anyám nem veszi fel.. Holnap oda megy az egyik ismerősöm. Szomszédokat sem érem el.
Nincs még itt az ideje, nem most! Önző vagyok és nem teheti ezt velem! Igaz évek óta nélküle élek, de a tudatot nem bírnám elviselni,h már tényleg senki sincs a közvetlen családomból.
Tele van az agyam.
Lehet a tényleg csak az ördögöt festem a falra. De annyira tehetetlennek érzem magam..túl messze vagyok.

2010. szeptember 2.

Mire megtalálom a helyem, elmegyek

Ezt mindig is tudtam, csak azt hittem elmúlik. Sosem értettem miért az idősebbekhez húzok.
Egyetlen egy Zsuzsa nálam fiatalabb, korban és talán máshogy barátnőm van.
Mindenki más nálam idősebb. Itt is akikkel jól érzem magam, 30körül mozognak..vagy már elmúltak. Vajon 10év mindig az én valódi korom és a megélt korom között a különbség?
Ennek mindig így kell, lennie? Azt hittem valamikor utol érem a valódi koromat, de mindig koravén maradok?
Béla, barátnője és Flórival töltöttem egy üveg vodka között a társaságom és azt éreztem haza jöttem.
Jó volt csak ülni és beszélgetni. ... Meg inni..táncoltam volna..de megyek úszni..
Miért akkora érik be a gyümölcs mikor már nem szüretelhetek?
Radzs még 200eurot akar ami pofátlanság..itteni árfolyamokhoz képest..
Fel ajánlok neji 50eurot és akkor békességben elvállunk vagy párnapon belül lelépek..
Megtalál ha akar Larnakán a reptéren...De mit tehet velem?
Már csak azon gondolkozom Pircsivel megbeszéljem-e..pár napja nem beszél velem..
Nem értem..Furcsa nagyon..és a hírek is...és nem nekem hazudik...vajon ő tudja,h ez egy falú?

2010. szeptember 1.

Sírás és nyafogás, jól megy


Szóval az egész napom kb azzal ment el,h leveleket (sírós, térden állós, nyalós) küldözgettem szét a tanároknak, h én így nem akarok bejárni előadásra, meg úgy akarom pótolni a gyakorlatot.
Tegnap este megkaparintottam a Bme-s órarendet.. összepászítottam az amúgy is agyon töltött órarendemmel és megszültem a végeredményt. Idén is gyalogakkuk leszek és már én is szidom az anyámat,h nem SpeedyGonzalesszal heveredett össze annak idején. :D

Így egy nappal elcsúsztattam az utazásomat Nicosiába. Csak péntek reggel megyek. Orsi 2napja ide szokott és holnap is jön. Nem zavar, kis hülye, de szeretem a társaságát.
Tegnap Hiszti Pircsi bemutatkozott neki. Orsi csinált otthon csirke combot én itt krumpli pürét és megvolt beszélve,h együtt eszünk :D
Egész nap nem volt itthon sem Radzs, sem Pircsi jó volt a hangulat.
Pont haza értek Orsi átjövetele előtt, leültek kint enni. Gondoltam nincs semmi baj, csatlakozunk hozzájuk.
Szedtünk kaját, ettünk, persze Radzs rárepült a potya sült csirkére.
Orsi próbált Pircsivel beszélgetni. Kérdezte mióta él itt. Pircsi nem felelt..felállt az asztaltól bement a szobába.
Ettünk tovább, közben én választ adtam Orsi kérdésére. Radzs beszélgetett Orsival.
Hiszti Pircsi vissza jött a konyhába egy pohár vízért.. közben Orsi megpróbált még egyszer beszélgetni vele. Mire ő inkább abba hagyta a víz ivást és mint egy óvodás sarkon fordult és vissza ment a szobába egyesül enni,mikor mi 3an kint ültünk és ettünk. Később Radzs csatlakozott hozzá.
Orsit ez egy kicsit szíven ütötte, itt mindenki kedves. Vad idegen emberek megkérdezik hogy vagy? Jól érzed-e magad? Erre ez a tuskó nőszemély 2kérdésre nem képes válaszolni?
Igazából engem meglepett a viselkedése, azt hittem csak velem ilyen hülye. De hogy mással is?
Valahol egy vissza igazolást kaptam,mert eddig azt hittem,h velem van a baj, én nem tudom elviselni, én látom benne a rosszat.

Ezután a sok után,nem tudtunk tovább a lakásban maradni, fogtuk magunkat és lementünk a partra. Jó kis hullámok voltak ott ugráltunk mint a hülye gyerekek.
Beljebb úsztunk mert itt elég sziklás a part. Nekem sikerült is egy vízi sünbe bele lépnem.
Aztán élveztük a szörfözést a hullámokon. Mostanában ide is elért a vihar de ez a száraz vihar, hogy csak a szél fúj.
Mondták, de nem akartam elhinni,mert eddig nem láttam még. Helyes kis átlátszó medúzák jelentek meg. 1 meg is csípte Orsit. Ő ettől teljesen bezsibbadt és nem tudni,h a csípéstől vagy a sokktól ami a vízben érte, nem tudott úszni. Úgy húztam ki a vízből..annyi sós lét nyelve mint még sose egy plussz súllyal a hátamon.. Máris nem tűntek olyan élvezetesnek a hullámok.
De kijutottunk. Most meg volt az adrenalin amit hiányoltam a Parasoutából.
Féltem, és nem magamat féltettem elsősorban őt.
Mikor kiértünk a partra megvizsgáltam a lábát, hasonló volt mint valami csaláncsípés csak igen nagy felületen. Csak felületi, bőr pír és hólyag, pár karcolás a kavicsok, szikláktól mind a kettőnkön. Itthon adtam neki Calcium pezsgőtablettát 10perc alatt az egész elmúlt rajta.
Nem hiszem,h nagyon úszni fogok mostanában így. Nem tudom,h szélcsendben is kijönnek-e ennyire a partra vagy csak most a vihar miatt sodródtak ki.

Ma pörköltet készítettünk rizibizivel, és bepácoltam holnapra húst grillezni. A pörköltből már nincsen..Radzs haza jött tápolni..ilyenkor többet látom :DD
Itt volt Orsi egyikünk se hozta fel a témát,h menjünk ma a strandra..Nem is értem miért :D

És egy kis történelem: Famagusta
A szellem városnak hívják. 1960tól felvirágzóban volt a város, kikőtője, strandjai turisztikai központtá tették.
A törökök 1976ban háborút szítottak ki. Anglia belépett a háborúba és megszüntette azt.
Így az ENSZ egy zöld vonalat húzott végig a városon és az egész szigeten.
Famagustát ez annyiból érintette nehézkesen,mert ez a vonal pont átszeli a várost. Ensz katonák örzik a települést, minden úgy van ahogy ott maradt. A hotelokban az ágyak megágyazva, az éttermekben az asztalokon a tányérok. Ayia Napa ahol lakom vette át a turistikai szerepét Famagustának. Pedig azt mondják, sokkal szebb strandjai vannak mint Ayia Napának.
Jövőhéten,h ha haza jöttem Nicosiából ellátogatok oda :D
Igaz egyedül, de erre nagyon kíváncsi vagyok..a szellem város.

2010. augusztus 31.

Házi feladat írás :D



Szal Parasout letudva. Nem volt olyan hátborzongató, mint ahogy reméltem. Képek minden felületen :D
De azért tetszett, fent a magasban lógatni a lábaimat.. de otthon a szobámba hintázni veszélyesebb :D

Szóval kiküldtem a meghívókat az isten véled drága Piroskám Bulira.. Most néztem egy csomóan törölték magukat iwiw-ről így rontva az információ áramlás esélyét...
Ez a hova menjünk ivászat után..ez egy nagy kérdéssé nőtte ki magát mióta bezárt a Ráday.. Tök szomi vagyok. De majd találunk valamit..valahol..

Aztán intézem az otthoni lakás bizniszeimet..amit hirdetek nem viszik..amit meg nem az bezzeg..kelendő :D Tényleg az egész sebők familia a lakásaimban fog lakni :D
Már csak az kell,h Jóker elvegye anyámat.. én hozzá menjek Petihez és teljes lesz az összkép :P

Nah..nagyjából már felvettem a tantárgyaim..nézem mennyi sok szép üres hely van az órarendemben.. nézem a leckekönyvben a tantárgyaim listáját.. mennyiségileg kirívóan sok..
Hát több mint a fele szaktantárgyamnak nincs helye és ideje :D Vicces..
Össze vetettem anyagi hátterem..megélhetési alapom.. itt keresett pénzem óra rendemet..Bme-ről semmi hír..ezt szeretem. És kitaláltam,h 3 hónapig nem lesz szükségem munkára.. Így lesz időm elintézni a dolgaimat, pihenni, és tanulni is :D

Piroska offos ma..most nincs itthon..
addig bíbelődök..aztán húzok a partra aszalódni.. vissza kell nyerjem a cigány színemet.. Kezdődik a pályázati szezon :D

2010. augusztus 30.

Miért várok?

Eltüntettem egy csomó gondolatom.. Dióhéjban.
Még mindig önző, manipulatív..de változni kész ember vagyok.
Rám férne egy beszélgetés Zsuzsával ahol jól megmondaná milyennek is lát. Ő az egyetlen akinek elég időt adtam a megfigyelésemre.
És tudom,h fél tőlem,h elveszíti a barátságom, de nem kéne.
Oda - vissza működik a játék..inkább ő pofozzon fel, mint az élet.
Kettős mércével mérek..igaz. Majd megpróbálom a gyakorlatot.. tükörbe nézni és látni.
Egyre többet vagyok egyedül..nehezen viselem..de jót tesz.
Későn bár, de megyek úszni.
Parasuta nap van.. izgulok.. de azt legalább már nem egyedül :)

2010. augusztus 29.

Ma egésznap reggel volt...

Egész napos gondolkozásban voltam.
Amikre rájöttem: Sikerült itt is elérnem az otthoni állandósult alkohol fogyasztási státuszomat :D
Önértékelést tartottam, minek eredménye,h még mindig nincs rendben az agyam..és lehet mégse kéne az érzelmeimre várni. (köszönöm kopaszsrác a szigorú látás módodat igazad van...) De még mindig sodródok és évődök. Nem merek döntést felvállalni. És ameddig ez van bennem.. addig nem is biztos,h megtalálom a pontos utamat. Gyűjtöm a listát,h mit is akarok pontosan..mit várok..
Mindig minden féle problémával megtudtam küzdeni..a szervezetem ráállt a probléma megoldásra..és amikor nincs..kreálok egyet. Most a boldogság fenntartását tanulom. Attól boldognak lenni,h volt itthon minden a krumplipüréhez :D
Hogy tegnap este mekkora zabálás volt a céges bulin :D
Hogy ennyi magyarral még sosem partyztam együtt. Holnap megyek parasutázni..izgulok..
Kedden vagy szerdán Nicosiába..és lassan haza.
De előtte még rendbe kell tennem magam,h megtaláljam a helyem és a boldogságom otthon.
Hogy ne hárítsak minden közeledést,h bízzak magamba.

Biztonság

Furcsa, de bármilyen állapotban nagyobb biztonság érzettel úszok..mint járok :D szeretem.. kialudtam magam mesélek.. :)

2010. augusztus 27.

Feszültség


Feszült vagyok.. most érzem igazán..minden porcikám megfeszül..keresem a hibákat.. Túl sok idő telt el.. csak lógok a levegőben igazi cél nélkül.. Csak azt tudom,h mit nem akarok.
Már rég nem álmodtam azt,h menekülök.. pedig még mindig azt teszem.
Igen megpróbáltam minden terhet egyedül csinálni, sose hagyni,h segítsenek. Pedig ez egy adok kapok játék.. Élet: pénz, idő, szerelem, barátság ..piszkos kurva mind. Nehéz az egyensúlyt fent tartani..

No.2


2nap buli, 2nap Paralimni
Tegnap elmentem sétálni és buli lett a vége..haza jöttem reggel 6kor elájultam, és 10.30kor keltem készültem. Krisztával mentünk Paralimnibe.. barátnőt látogatni..elkapott a vásárlási láz..nem szeretek úgy vásásrolni,h valamit muszáj beszereznem..szerelmes szeretek lenni..mikor meglátom és tudom,h az nekem kell!
És így volt ez ma is. De.. Zsaniéknál voltunk vendégségben Kriszti barátnője..terhes.. :D (erről eszembe jutott Alex mondata..reggel a River Raggie-ben voltunk after partyizni :) megint a víz vonzása..megérzem a szagát és mehetnékem van.. de nem tettem, megint csak, mióta itt vagyok nem fürödtem medencében. Szóval Alex: Te be akartál menni a vízbe? -Miért? -Mert csak akkor akarj bemenni ha teherbe akarsz esni. -Ezt nem értem. -Sok a medencében a sex :D )
Tele van az agyam gondolatokkal. Vissza a bevásárláshoz. Cipők a gyengéim. Ohh csodaszép fekete arany csíkozott Adidas cipőbe szerelmesedtem bele 40Euroért..meg is vettem volna ha van a méretembe. Beértem a tiszta fekete tépőzáras Lonsdale-el 20ért. És a Denim farmer amit a testemre öntöttek, csodálatos.. 15-ért. Nem szabad egy grammot sem híznom :D Hosszú gatya, max csak otthon fogom felvenni, vagy Bécsbe..itt biztos,h nem..lerohad rólam.
Vettem még két pulcsit (áhh nem bulizós nyári cuccokat akartam :) 20-ért. A fekete, fehér, és lila között vacilláltam. De a lila és a fehér nyert egyéb ünnepi praktikák miatt, és mer annyi fekete ruhám van már,h elmehetnék temetkezési vállalkozónak, akkor is bőven cserélgethetném a ruháim..annyi fekete van már.
Így lett egyetlen ittenre hasznos ruhadarabom se :D
De végül is 18nap és iszkiri haza.
Krisztivel buliztam..most sokkal jobb volt mint Orsiékkal szokott lenni. Kicsit hasonlít nekem Csillára. Minden tekintetben. Kor, fickózási szokások, öltözködés stílus. Szeretem..Csilla meg hiányzik
És itt jön az érzés. Koliban minden barátom hamarabb lelépett mint én..én maradtam utolsónak..Mindenki elment , vagy nem sokára elfog menni haza.. és mikorra végre beilleszkedek, megtalálom a helyem a miliőben.. én is elmegyek.
Angelos meghívott szombatra Staff buliba..pedig már nem is vagyok az..jól esett :D
Kb ennyi dióhéjba.. de 2nap alatt annyi minden történt velem.. Jó tetszik.. végre kimozdultam.. :D
Kép: No.2 név alatt egy Frida önarcképet találtam. Hugi..ezt neked szánom..bár úgy is tudnád

2010. augusztus 25.

Élni és élni hagyni

Ez az ami egyiknek sem megy. Napokig gondolkoztam mi az amiért Pircsi eltudja viselni Radzs-ot..és amiért Radzs elviseli Pircsit. Mind a kettő trotill! Alszok végre emberi időben lefeküdtem aludni..lehet végig is aludtam volna az éjszakát.. Haza jönnek és elkezdenek üvöltözni,h Bogi alszol???
Én fordított esetben..oda sétálok a szobához..általában nyitva az ajtóm..benézek jön ki fény halkabban rákérdezek. Ha nem jön válasz behúzom az ajtót ha tudom,h motoszkálok.
De ők nem.. És még fel vannak háborodva ha leugatom őket. Mitől legyen jó kedvem?
Úgy hogy fogtam magam, letusoltam..és elmegyek sétálni egyet. Kint jó a levegő ilyenkor már le van hűlve. Csillog a tenger messziről ahogy rávetül a Hold fénye..amit tudunk,h a Naptól kap.
Kár,h nem szeretek fényképezni.. Az agyam már tele szívtam látni valóval, élettel. Össze hasonlítottam az otthoni képekkel..és még mindig Budapest a legszebb számomra..talán a rengeteg emlék miatt :) Szeretem

Nem csinálok semmit



Kb csak össze-vissza alszok.. olvasni sincs kedvem,pedig jó könyvet kaptam.. rágódom..abba kéne,h hagyjam.
Túl sok idő szabadult rám.
Tegnap tornásztam egy kicsit jó volt. Ma bemegyek végre..leszámolok a munkaruhámmal, meg elkérem az utolsó tipszem.
Kb ennyi. meg gondolkozom,h mit főzzek :D
Kezdek vissza állni a munka előtti időtöltésembe.
:)
Tévedtem, tegnap kabátokat nézegettem neten,h mire vadásszak majd Londonban. Most meg Tiszákra csurgatom a nyálam.

2010. augusztus 24.

Patience

Sokat kell még tanulnom. Az első..hiszti Pircsi torkának , nem neki esni akárhányszor felhúz.
Reggel elmentünk Paralimibe bevásárolni. Ez úgy néz ki a 2személyes kocsiban megint 3an ültünk, az anyós ülésen felezve Pircsivel..
Múltkor ő ült belül most én.. Inkább nem taglalom a kényelmi fokozatot: keresztbe tett lábakkal, félseggel az ülésen ülni, úgy,h az övnek a csatja a hátamba áll.
Ezt fokozta,h reggel 8 még nincs kilencven fok csak 50..Pircsi felhúzza az ablakot..zavarja a szél..
50-nel lehet menni mi mentünk 55-tel.. kértem legalább félig huzza le..úgy érzem megfulladok.. de neki fáj a füle..mondom akkor szólok Radzsnak húzódjon le, cseréljünk helyet..nem.
Oda értünk..az anyagi kárról..amit 3hétre felvásároltunk úgy,h kb itt se leszek..mindegy..mondtam,h nem adok több pénzt..
Szóval haza felé, bepakoltunk..mondtam,h ő üljön belülre,h ha zavarja a szél.. Már fel volt forrósodva a kocsi..
Nem ő kint akar ülni.-Jó akkor ne húzd fel az ablakot.. kijelentettem, nem kértem meg szépen.. mire kipattant a kocsiból és,h ő megy gyalog..Radzs türelme vége láthatatlan.. én a 3. leállás után ott hagytam volna a picsába.. Bár már érik a pofon.. Most már főzhetek kedvemre.. Vettünk virslit is :D Nyamiiii

Nothing


Reggel nagy nehezen felkeltem, elmentünk úszni.. Jó volt a hideg élveztem..unom már a mindig meleget..folyton az esőt várom,h ha pára dúsabb a levegő(fullasztó). Jun.22-e óta biztos nem esett. 2hónapja vagyok kint..sose voltam még ennyit távol.

Szóval megint egésznap aludtam.. ez a szokásos kóma, de olyan szinten,h Msn-beszélgetés közben aludtam el..csak pislogtam egyet.. :D

Éjfélkor össze szedtem magam, kiöltöztem és elmentem Orsiékhoz..úgy volt,h buli lesz..Nem vesztettem semmit,h elmarad a cipő a lábam mire oda értem kikezdte.. Pff..utálom az ilyen makacs dögöket.. Jól éreztem magam amúgy. Krisztivel beszélgettünk.. Érdekes volt mert megint elkezdett fájni a fejem. Érdekes ez a fejfájás. Péterfi Bori számot énekeltem haza felé.. Lecsappant amúgy a turisták száma durván..és egyre több a mami..
Radzs szeretné,h egy supermarketbe dolgozzak..én nem..
Nincs kedvem stresselni..
Holnap reggel megyünk bevásásrolni..ma haza jött és kinyílt szemekkel kérdezte,h nem főztél? De mondom, víz levest..nincs itthon étel miből főzzek?
És ez meg is győzte,h vásásrolni kell menni :D
Kopaszsráccal beszélgettünk,h miért nem szereti a blogom.."hibatlanul magamele tudlak kepzelni ahogy beszelsz kacsintasz mosolyogsz a csale fogaiddal ahogy megharapod a szad ahogy nezed a kormod hibait amig mondasz valamit"
Szóval ez hiányzik belőle..meg a hangom..
Már csak 3hét.. és megyek .. azon gondolkoztam mennyi sok dolgom lesz.. most milyen lassú az életem..innen elirányítom az otthoni dolgokat.. Köszönöm Zsuzs a sok segítséget és türelmet felém..
Bele zavarodtam..szóval vettem egy Guinness-t jól elkényeztettem ma magam..nem csináltam semmit..szereztem új olvasni valót.. oszt ennyi..megyek aludni.

2010. augusztus 23.

End of work


Terveim a hétre: Kimosni a Tisza cipőm amiből munkás surcit csináltam..remélem túl éli..és nem csak a kosz tartotta össze..Majd prezentálom..előtte, utána :D
Wellness: minden ami felesleges köröm, szőr megszabadulni.. kezemen új bőr réteg növekedésére gondolni erősen.. Elkérni a masszőr srác számát Fatitól :D
Munkásruha kimosása, vissza vitele.. Lakás takarítás..többet leszek itthon, kipihentebb leszek.. azért nem árt..
Radzs fülének rágása..vásárlás (étel)! Vissza szoktatni magamat arra,h éjjel alszunk nappal fent vagyunk.. Én nem tudom mi lesz velem újra a suliban :D
És Parasuta :D Végre levegőben fogok szálldosni és a seggem alatt süvíteni fog a szél :DDD
Aludni kéne reggel lemegyünk a strandra :D Újra robogózni fogok :D

2010. augusztus 22.

The last day


Befejeztem a könyvet..szerencsére nem lett sírós a vége...hmm jó volt. Kellett.
Ez lesz az utolsó napom a munkába. Arra gondoltam miközben hallgattam őket,h hiányozni fognak. Végül is ők voltak azok az erők amik ott tartottak. Nélkülük nem lett volna ennyi erőm. Örülök,h megismerhettem őket. És ha a munka nem is fog hiányozni, de még itt leszek és új barátokra tettem szert.
Ma megvettem a repülő jegyem Londonba. Izgulok..mindig minden új előtt izgulok. De menni fog. Most már bebizonyítottam magamnak,h tényleg a jéghátán is megélek..a globális felmelegedés idején is :D Világ válságot is túléltem..ez is kipipálva :D
Most jó, megtudnám ölelni a világot..annyira túl vagyok pörögve,h lemegyek a strandra.
Erősen koncentrálok valakire..szeretném,h tudja gondolok rá..és,h minden sikerülni fog, csak akarnia kell!

2010. augusztus 21.

BOldoGság vs. Gyötrelem


"Akkor ez a határ? Több boldogságom volt, mint amit a legtöbb ember tapasztalt. Volt valami természetes törvény, ami előírta a boldogság és a gyötrelem egyensúlyának fenntartását a világon? Az én örömöm felborította az egyensúlyt?"
Annyiszor érzem ezt..

2010. augusztus 20.

Egyre jobban fúj... :P


Radzs megette reggel az utsó joghurtom! Ezt ki is írtam neki facebookon az üzenő falára.. :D
Aztán a munkában tisztán láthatóan, letettem a kólás poharamat félig kólával. Hátra fordulok Péter issza.. Mondom neki,h az az én italom! Elvigyorodik, mondja,h nem tudta és megitta! Azt hittem szájba vágom egy pannal ami a kezemben volt! :DDD Azt kívántam bár elkapna valami száj penészt, mert máskor másokkal is csinálta ezt. Aztán arra gondoltam , azt kellett volna mondanom az előbb szoptam kutyát és nem mostam fogat..de lenyeltem a mérgem..hagytam..
Aztán haza küldtek így lettem szabadnapos aug.20án :D Se tüzi-müzi, se barátok, csak a kakaóm, a könyv és a sok-sok terv a fejembe.
Elsétáltam a másik pizzahutba, Crissel beszéltem,h megnéztem a repjegyeket okt.11én mert ő akkor megy haza. Londonba él. Szóval,h akkor menjek én is amikor ő és akkor nem kell értem szaladgálnia, együtt mehetünk haza.
Ez lesz a szülcsi-napcsi ajcsim magamnak. Fülöp volt a névnapi.. Mostanában igen csak elvagyok kényeztetve.. Bejött az élet.
Sokat vacillálok dolgokon, de ha egyszer valami eldöntök, azt végig csinálom.
Albérlő keresés: Úgy néz ki talán Laci.. de igazából inkább valami idegennek adnám ki egy párnak vagy ilyesmi. Csak nehéz Edit mamástól kiadni a lakást. Pedig imádom. Annyira jó fej, laza. Szeretem
Szóval valami alakul. Aztán kitudja. 8év alatt annyi emberrel laktam már együtt. Hihetetlen alkalmazkodó képességem van.
Bár már lassan azt érzem egy társsal, gyökeret szeretnék. De majd..ha eljött az ideje.
Hagyom a dolgokat folyni és felfeküdni a víz tetejére és sodródni az árral.
Min gondolkoztam ma még?
Jah jöttem haza felé..magyar nő mondta valszeg a férjének inkább veszek neked fürdő bugyit..ennyit csíptem el a beszélgetésből.. elkapott a röhögés, majd mondtam,h sorry remélem eléggé összezavartam őket.
Ahh olyan meleg van mostanában,h folyton arra ébredek,h nem kapok levegőt. Mint mikor feszkón sátorozunk és az utolsó energiánkkal dugjuk ki a fejünket a nyíláson egy korty éltető levegőért! Bár mostanában más emlékeim is vannak a sátrazásról, nem is olyan rosszak! :D

Placebo


Érzem, annyira érzem.. Annyira, de annyira megette :D
Tűrhető napom volt... A pöttyeim szépen vissza húzódtak..munka után meg elő..ennek tényleg nem lesz így vége..
Munka: Tuuliki: Nőttél? Mintha Nőttél volna.. - Végig gondoltad ezt amit mondtál? 23éves vagyok, én (hála az égnek) már nem növök. Tuuliki: De magasabbnak tűnsz.. -igazad van fogyni-fogytam :D
2hónap alatt, minden nap lát hogy nőttem volna? Én is szeretnék abból a varázsgombából amitől zsiráfnak néz
...
Vasárnapig be vagyok írva minden nap 6tól.. Ezek szerint..még dolgozom..min 22ig.
Iszonyatosan kattogott a vállam és a lapockám ma..

2010. augusztus 19.

Partyzánkodás

Mint Hamupipőke... Hát én szagatom a cipőket nem el hagyom. Ritkán van olyan nyár,h ne kelljen legalább egyszer mezítláb haza mennem. :D
Most akkorát estem mint az ólajtó. Jó volt az estém. Spontánul kezdődött. Itthon olvastam mikor Radzs közölte öltözzek, megyünk inni. 2hónapja nem volt erre példa. :D Azt is sírás előzte meg :D
Úgyhogy fogtam magam és már kész is voltam.
Persze Pircsire kellett várni :D
Elmentünk törzshelyére bemutatkoztam a tulajoknak..nem emlékszem a nevükre..
Ott ücsörögtünk..megittunk vagy 2koktélt Radzs lelépett.. Ittunk még egyet..Pircsi elkezdett behisztizni.. nincs alkohol a koktélokba..
Tűrtem.. aztán Radzs vissza tért, közöltük vele,h ütősebb piát akarunk.. persze a fejem az elejétől fogva fáj.
Aztán kaptunk erősebb piát, mondtam,h menjünk táncolni.. Pircsi hisztizett egy sort.. Közben a főnök megdicsérte a dekoltázsom..bemutatkoztunk még egyszer..nem jegyeztem meg a nevét.. és a bemutatkozást sem én igényeltem. Meghívott egy tequilára..
Radzs haza vitte Pircsit.
Én benéztem a fiúkhoz a pizzahutba..beszélgettünk.
Jött Dobo kérdezte megyek-e a RiverRaggie-be mondtam,h naná..Ittam..haza menni nincs kedvem.. Két Bulgár barátja volt vele, egy pár. Egész este szinte Bulgárul beszélgettek..nem zavart..ha angolul nyomják intenziven sem értek meg többet. Kézzel lábbal mutogattak egymásnak.. Nagyjából levettem a témát. A fejem az fájt..
Másik sztory. 2hete vízbe fulladt egy ismerős srác, valszeg részegen hegyalja feszkón Tiszába fulladt. Én minden ivászat után ha vizet látok bele kell menjek. Most is a medencét kívántam. Borzalmasan bele akartam menni, melltartóba és tangába is.. De nem tettem.
Valami fertőzés van most. Medencétől begyullad az ember szeme. De akkor is bele akartam menni. Az eszem győzött. És közben Edemre gondoltam..
6körül mondtam,h lépek haza. Dobo elkisért egy darabon.. Hát akkor jött a zanyálás.
Magyaráztam neki,h én nagyon szerencsés alkat vagyok. Mondta,h vette észre..csak a lábai előtt már 2szer vágódtam..
Azon gondolkoztam miért nem ment még ki a bokám.. Az is kimegy minden nyáron..
De jó volt az este, az esés, és a fejfájás ellenére is. KÖSZÖNÖM

2010. augusztus 18.

Hol?

Hol is kezdjem agymenésem..
Wewével beszélgetek facebook-on. Már 30éves nekem csak 27nek rémlett, de már kinéz 18nak :)
Emlékszem mikor nem rég még 15voltam és ő 22..milyen soknak tűnt a kor külömbség köztünk. Ma már egyáltalán nem :D Mindenki kora vénnek tartott... ma már nem érzem magam annak, bár ha bele gondolok 23éves koromra mit vittem végbe..azért büszke lehetek magamra.
Bár az utóbbi két évben eléggé szétcsapdostam az életem ott ahol csak tudtam.. Nagy törés volt.
Próbálok normális lenni. Lent a parton miközben süttetem a himlőim írtam egy SMS-t. Pozitív vissza jelzést kaptam. Talán még van remény. A remény az amit elfelejtek néha.. Ha nem éltetjük a tűzet, hát az elalszik és ettől félek én is.
Ha vissza gondolok Wewére hosszú évek telnek el. És ők az életem részei lettek, nem csak egy egy emlék. Rossz nélkülük, folyton érzem ezt az ürességet az életembe. Hiányoznak a beszélgetések, ugratások, megölelni Zsuzsát ha látom,h rossz neki. De most nem is kell, boldog. Akarom,h sokáig tartson neki. Megérdemli, sosem volt még ilyenben része.
Nekem meg már olyan régen,h talán újra igazán értékelni tudom majd.