2010. augusztus 24.

Patience

Sokat kell még tanulnom. Az első..hiszti Pircsi torkának , nem neki esni akárhányszor felhúz.
Reggel elmentünk Paralimibe bevásárolni. Ez úgy néz ki a 2személyes kocsiban megint 3an ültünk, az anyós ülésen felezve Pircsivel..
Múltkor ő ült belül most én.. Inkább nem taglalom a kényelmi fokozatot: keresztbe tett lábakkal, félseggel az ülésen ülni, úgy,h az övnek a csatja a hátamba áll.
Ezt fokozta,h reggel 8 még nincs kilencven fok csak 50..Pircsi felhúzza az ablakot..zavarja a szél..
50-nel lehet menni mi mentünk 55-tel.. kértem legalább félig huzza le..úgy érzem megfulladok.. de neki fáj a füle..mondom akkor szólok Radzsnak húzódjon le, cseréljünk helyet..nem.
Oda értünk..az anyagi kárról..amit 3hétre felvásároltunk úgy,h kb itt se leszek..mindegy..mondtam,h nem adok több pénzt..
Szóval haza felé, bepakoltunk..mondtam,h ő üljön belülre,h ha zavarja a szél.. Már fel volt forrósodva a kocsi..
Nem ő kint akar ülni.-Jó akkor ne húzd fel az ablakot.. kijelentettem, nem kértem meg szépen.. mire kipattant a kocsiból és,h ő megy gyalog..Radzs türelme vége láthatatlan.. én a 3. leállás után ott hagytam volna a picsába.. Bár már érik a pofon.. Most már főzhetek kedvemre.. Vettünk virslit is :D Nyamiiii

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése