Bűn macs(ka)!

Tegnap kiszakadt belőlem egy darab. Tudtam, eddig is tudtam,h nem vagyok közkedvelt darabja a családnak. Ilyen családra, én sem vágyok. Kétszínűek, igazán azok. Most tudtam csak meg igazán,h nekem mit mondanak Szabinak mit mondanak. És én vagyok a szemét,mert nem adom oda az utolsó dolgot az életemből.
Én már nem akarok megfelelni senkinek. Vagy így szeret valaki vagy, elmegyek. Hányszor tettem meg? Hányszor adtam fel magam? És minek,h a végén ne keljek?
Eleget szenvedtem.
Hiába mondja, még mindig nem áll ki értem.
Mert ha kiállna megmondaná kerek perec. Ez a szerződés nem rólam és a cégről szól. Ti bele akartok szólni az én életembe. Én meg azért költözök el, azért akarok saját lakást, saját életet,h azzal élhessek akivel akarok és úgy ahogy én akarok.
Gondolom én.
Basszák meg, kurvára beleszartak az életünkbe, de ezt akarták. Gratulálok nekik. Sikerült.
Én nem küzdök már. Feladtam, annyira megtört az utóbbi időszak,h nincs erőm.
Megküzdöttem én már a szabadságomért, küzdök azóta is, azt választottam,h iskola..pesti élet. Ezért küzdöttem, önellátó és magányos lettem.
Most küzdjek azért,h amiért eddig küzdöttem, küzdhessek még másért ahol még csak szívesen se látnak és a pár aki vár, de nem áll ki értem?
Mert azt mondta,h mert Bogi nem azt mondta, meg a kádat meg a mosógépet ő nem is akarta annyira? Ennyi? Itt háború lesz..és ennyi?
Ez még kevés.
Eltűntek a rózsaszín álmok.. tegnap annyira elgyötört voltam, meghalt bennem valami. A hit a szebb jövőért. Én csak normálisan akartam élni, szeretni.
Úgy látszik, nem működik, ő nem áll a sarkára és ahogy az anyja nekem egy jobb partyt kivánt, gondolom a fiának is. Majd ők eldöntik, mi és ki kerülhet be abba a lakásba, vagy óránként hallgathatja,h ez vagy az nem ide vagy oda való.
Meg persze minek vittem még oda a cuccaim, a szabinak van még 2-3hónapig hol élnie.
Nekem is. Nem csak én vágytam arra,h lassan nyolc hónap után végre ne csak hétvégén találkozzunk ha megtehetjük.
De a a másik fél nem mondja ki mire vágyik és nem is tesz érte, minek?
Minek vittem oda a cuccaim, azt mondja jobb lett volna,h ha ő ezt szerda előtt tudja meg.
Mert akkor nem rángat bele. Én lettem volna megint a bűn macs(ka)?
Mert nekik van joguk szerződésben bele szólni a másik magánéletébe?
És az a odi hagyja. Sosem lesz vége, hiába mondja,h nem anyámékkal élsz hanem velem. Ameddig a család adja a fizetésedet..addig de. És ha te hálából alázkodsz meg, az a te dolgod. Más életét nem teheted tönkre.
Felelősséget vállalni, ez az amit meg kell tanulni. Nem attól vagy felnőtt,h nem halsz éhen.
Attól,h felelősséget vállalsz a döntéseidért.
Én megtettem, eljöttem. Felelősségem van, nem ugrálhatok így könnyedén. Olyan mint egy gyerek, gondoskodni kell az élet körülményeiről, az enni valójáról, gondoskodni róla.
Nincs megunt állat. És nem akarom kiadni a kezemből. Megszolgálta az idejét nálunk, megérdemli a jó életet. Ezért nem hagytam vidéken sem. Pedig az anyám döntése volt.
És erről nincs is mit beszélni tovább. Mert itt nem a macskáról van szó...
Felelősséggel tartozik értem,h ha oda vesz magához. És nem lehet megunni..