Érzés

KARÁCSONY FELÉ

Szép Tündérország támad föl szívemben
Ilyenkor decemberben.
A szeretetnek csillagára nézek,
Megszáll egy titkos, gyönyörű igézet,
Ilyenkor decemberben.

...Bizalmas szívvel járom a világot,
S amit az élet vágott,
Behegesztem a sebet a szívemben,
És hiszek újra égi szeretetben,
Ilyenkor decemberben.

...És valahol csak kétkedő beszédet
Hallok, szomorún nézek,
A kis Jézuska itt van a közelben,
Legyünk hát jobbak, s higgyünk rendületlen,
S ne csak így decemberben.

1902
(Juhász Gyula)

Szerelem vs. szeretet

Vajon mit jelent megismerni valakit? Mindent tudni kell a másikról? Mit szeret? Enni, inni, nézni, hallgatni? Mit gondol?
Egyszerű életet szeretnék, vagy csak cserélni Zsuval. Megtudni milyen küzdeni egy férfi kegyeiért.
Sosem tudtam, volt vagy 3-4fiú, de egyszerűen tovább léptem rajtuk. Jött másik. Sosem éreztem azt az elkeseredést. Csak egyszer a veszteség hiányát. Milyen naív vagyok. Most már tudom semmi sem volt. Hisz ha akarom láthatom, tudom mi van vele, és örülök,h ha boldog.
Nekem mindig másik bajom volt, nemet mondani, nem tudok mindenkinek megfelelni.
Egész éjszaka ezt hajtogattam. Mást szeretek, sajnálom.
Szerelem édes- keserű szerelem. Mi van, ha viszonzatlan? Nem ismerem az érzést.
Most olyan könnyű minden, szinte csak a semmi hajt...
Szerencsésnek mondható alkat vagyok. Mindig mindent elértem amit akartam, mindent megkaptam az élettől. SZÁMVETÉSEN GONDOLKOZTAM...LASSAN VÉGE 2010.
Talán a folyamatos bizonyítási vágy miatt vagyok elégedetlen. 2008óta nem sok mindent villantottam. Inkább csak tönkre tettem dolgokat.
Mire vagyok büszke? Igazából semmire, bebizonyítottam amit már sokszor. És mindenki megteszi.
Nem vagyok különleges, semmiben, sem kiváló, csak van egy pock fogam..amit igazából utálok :D
Ennyi vagyok. És ezek szerint mégis csak szerethető szeretet adó lény.

Lassíts!!!

"Megvárni, egy angyal és egy szent türelmével, amíg a dolgok - emberek, eszmék, helyzetek -, melyek hozzád tartoznak, eljutnak hozzád. Egyetlen lépést sem sietni feléjük, egyetlen mozdulattal, szóval sem siettetni közeledtüket. Mert bizonyos emberek, eszmék, helyzetek, melyek életedhez, jellemedhez, világi és szellemi sorsodhoz tartoznak, állandóan útban vannak feléd. Könyvek. Férfiak. Nők. Barátságok. Megismerések, igazságok. Ez mind feléd tart, lassú hömpölygéssel, s találkoznotok kell egy napon. De te ne kapkodj, ne siettesd útjukat és közeledésüket. Ha nagyon sietsz feléjük, elkerülheted azt, ami fontos és személyesen a tiéd. Várj, nagy erővel, figyelmesen, egész sorsoddal és életeddel. "

Még, még akarom!

Fantasztikus volt az a 20óra amit együtt töltöttem a barátaimmal!
Olyan jó volt látni a régi tanáraimat. Sajnos nem volt elég az idő amit kimértem magamnak örömködés céljára, de akkor is szívet melengető volt.
Nem tudnék vissza költözni Borsodba nem látom a jövőmet ott. De a havas hegyek, azok hiányoznának,h ha nem láthatnám őket. Csodálatos volt végig utazni a Bükkön. Szilvásváradon és Egerben sírt a szívem egy kicsit, ott is elidőztem volna.. eszembe jutottak gyöngyösi élmények is. De tényleg nem lehet egyszerre mindent. Így is nagyon elfáradtam.
A legjobban talán Melák és tanárnőék voltak a napfénypontjai. Talán azért, mert azt éreztem megérkezés előtt,h nem lesz esélyem találkozni velük. Melus olyan, mint egy eltűnő művész,h ha én nem keresem akkor nem is beszélünk. Pedig tudhatná,h engem azzal is boldoggá lehet tenni,h ha 2percre felhív vagy repít felém egy posta baglyot csak tudjam mi van vele.
És annyira jó volt látni, és azt is mennyire meglepődött amikor csak ott talált az ajtó előtt várakozva. Egyre jobban érzem,h kezdek elérzékenyedni. Tanárnőéket meglátva már majdnem sírtam, futva tettem meg a 3.emeletig az utat. Olyan érzésem volt mintha haza mennék. Tanárnőéket tudtam,h nemsokára nyugdíjba mennek, de még időben mentem:D Csak jövőre. És annyira szerencsés voltam,h ott voltak egyszerre mind a ketten. :DD Redovai tanárnő úgy megölelgetett és megpuszilgatott ahogy még soha. És mondtam Szabinak,h vissza sírnak minket. Kifaggattak mindenkiről. Hiányzunk nekik. 5év biztonságot és családot jelentette nekem a kollégium. Ott ismertem meg Esztert, Editet, Angit, Liát és a többieket. Dénessel is össze futottam a buszon. Utoljára Aggteleken barlangászáskor láttam. Ilyenkor érzem mennyire nincs időm. Csak neten fecsegni velük.. pedig olyan jó látni őket. Megölelném a világot, akkora boldogságot adott... :D

Szeretet, megnyugvás

Azért szeretem a Karácsonyt, mert szeretetet lehet adni és kapni. Így nálam egész évben Karácsony van. Annyi sok szeretet nyomja a szívemet,h képes lennék megölelni a világot.
És igaz van bennem egy hiány érzet, mert eltűnt egy angyal az életemből és egy maroknyi szeretet itt maradt és pont ennyivel kevesebbet kapok én is. De hálaadást is tarthatnék, mert hálás vagyok az életemnek,h megismerhettem,h szerethetem. Olyan sok boldogságot rejt ez a világ. Egy maroknyi szaloncukrot. Egy gömböt a fán. Egy csókot a takaró alatt. Boldog vagyok, boldog mert megtanultam szeretet adni és elfogadni. Köszönöm,h köztetek lehetek...

Hogyan mondjam el?

"Az a felnőtt ember, aki tudja, hogy védtelen, sem istenre, sem emberre nem számíthat, csak önmagára, aki tudja, hogy az élet minden fontos helyzetében egyedül van, születésében és halálában, aki megértette, hogy csak az egyedüli magány vagy a társas magány között választhat, aki tudja, hogy a bűneit mindhalálig cipelnie kell, nem rakhatja át senki más vállra, és aki mindezt lázadozás nélkül elfogadja, és aki mégsem rémül meg, és csak azért is mer játszani a világgal és önmagával.' Popper Péter

Ez a kép bele illik az életembe.

Help me, Please!

Úgy látszik már nem elég,h kiírjam magamból azt az érzést ami fojtogat.
Orvoshoz fordultam. Kicsit félek, nem akarok gyógyszereket szedni, nem akarok olyan lenni, mint anyám. Látom ahogy egyre jobban leépül. Csak én is elindultam a lejtőn lefelé. Utálom magam az érdektelenségemért. Nem ilyen vagyok. És a barátaimtól is egyre messzebb kerülök a sarokba húzódva. Újra boldog és törtető akarok lenni. Sikereket halmozni, büszke lenni magamra. Mostanában nem sok mindent tettem le az asztalra. Hol van az a régi lány (nyár)?

~~~~~

Az első Karácsonyom nélküled. Zuborognak a gondolatok a fejemben. Mindent neked mondtam el.
Hiányzol! Néha azt érzem a víz alatt vagyok. Levegőért kapkodok. És nem vagy ott,h segíts. Nem tudlak soha többé álomba simogatni. Hiány van mindenkiben, nem tudtam a szobádban lenni. Hiányoztál onnan. Üres a tekintetem, könnyeimmel simogatom az emlékeket. Nem tudok rólad beszélgetni, pedig akarok, nem akarlak elengedni. Fáj.
Nem tudok jó lenni. Nem tudok megfelelni. Semmi vagyok.

Azt szerettem volna mondani, Anyukádnak,h menni kell tovább, de nekem sem megy. Nem megy még az élet nélküled!
Nincs koszorú, mert nem mondod meg,h milyen legyen.
Nincs karácsony hangulatom, de várom,h ott legyek, kicsit beléd burkolózzak. Szeretlek

Karácsony-élet sakk!

Igazán sok ide írni valóm nincs, csak találtam egy képet amit szeretnék betűzdelni ide.

Nekem nagyon tetszik :D És a játék is maga!