Tudatosan elkezdtem foglalkozni magammal.
Mitől félek? Mi elől menekülök?
Akik ismernek tudják,h rengeteg ember van körülöttem.
Túl vállalom magam (iskolák, munka, barátok, kapcsolat).
Most nagyon sok időm volt gondolkozni, bevonzottam az életembe egy segítőt is.
Elkezdtem figyelni a testem, vissza emlékeztem időkre.
A testem is jelzi a lelki állapotomat. Megint csak régi ismerősök..szépen lassan hány kiló probléma rakódott le a testemre?
Mikor boldog vagyok, tudatosan figyelek magamra, hipp-hopp megszabadulok tőlük.
Mikor csak élek, futok a minden napjaimban, hajtom a kis mókus kerekem..akkor csak gyűlnek.
És már éreztem otthon is, nem bírtam kiszállni a kis kerekemből, csak tepert a Pock.
És elkezdtem hibát-hibára halmozni.
Szerencsére az élet mindig segít, döntéseket hoztam, ide jutottam.
Nehéz volt a megbízható boldogtalanságomat, ott hagyni, és talán a bizonytalan boldogságra várni.
De megérte.
Már néha jól esik a csönd, és a saját gondolataim sem olyan rémisztőek. (megfelelő humorral kezelve:)
Érzem,h rendben vagyok..de még nem teljesen.
Gondolkozom még
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése