A bohócok nem sírnak

Mindig ez a tartás.. tartom magam, erős vagyok, csinálom.

Nevezzük jónak a hétvégét.. és mégis patakokban csorog a könnyem.

De végre kijön. 

És kimondtam, nem az fáj igazán, hogy el kell engednem, hanem az mennyit küzdöttem, hogy működjön és még sem.

És még mindig egyedül vagyok a macskámmal.