Az élet zamatos gyümölcs-e? A blog cyprusi életemmel kezdődött, haza jövetellel, boldogsággal, töréssel, és hosszú-hosszú felépüléssel. De remélem boldogsággal folytatódik. Mert úgy érzem, eljutottam már a Legaljára...
2011. november 16.
Ősz
Érdekes, kerestem az őszhöz tartozó képeket, olyan meghittek voltak. És nem ezt érzem magamban, feszült vagyok, nem találom a meghittséget, pedig olyan finoman simogat.
2napja olyan izgatott voltam mint már régóta nem, eldugott cukorkákat találtam a zsebemben és ezekből az emlékekből nassoltam. Harry Potter minden ízű drazséjához hasonlóan, hol egy répa, hol egy spenót, hol egy sütőtök ízű akadt a kezembe, de mind olyan kellemes volt. Rég elvesztett értékeknek hagytam hagy simogassanak. Elmémben éjszakai séták és hintázások elevenedtek fel.
Aztán tegnap reggel felébredtem és az elégedetlen életembe keveredtem vissza. Szabi is érzi,h valami nincs rendben közöttünk, azt mondja keveset foglalkozok vele.
Nincs kedvem, amikor úgy kell könyörögni neki,h vigye ki az én tányéromat is? És ezek csak pici dolgok. Október óta nem változott semmi az életembe. Idegességek jönnek mennek,de ennyi. Hiányzik a szeszelés, a bulik, a szórakozás.
Túl fiatal vagyok,h ilyen öregnek érezzem magam. Tennem kell valamit, mert felemésztem saját magam, megöl mindent ez a kedvetlenség.
Boldog akarok lenni, repdesni: Hol van az a régi lány?
Elgondolkoztam azon,h lehet nem jó helyen vagyok...
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)