Nagyon pozitívan indítom ezt a bejegyzést :)
Kerestem képet a labirintus címhez és egy tök jó kis programot találtam.
Budavári labirintus, izgalmasan hangzik. Csak ki akar most labirintusba menni, amikor az élete labirintusát akarja kibogozni? Így hanyagolom a témát.
Már nem is tudom mit írjak ide és minek? Már unom, unok mindent és vele együtt magamat is, ahogy egy dalszöveg mondaná.
Depressziós vagyok. Most már bátran kimerem állítani. Furcsa ideggörcs van egész nap a testemben. És nem akarok igazán senkivel és semmivel találkozni. Nem akarok többet gondolkozni, megoldani és élni sem. Minek?
Ki akarja ezt egy egész életen át csinálni? Minden reggel felkelni és csak megoldani, megoldani és megoldani. Frusztrált vagyok.. ha tehetném kibújnék a bőrömből és itt hagynék mindent és mindenkit ahogy szoktam. De nem tehetem, kötelezettségeim vannak.
Minden kötelez, kötelek, leköt, ragaszkodik... Meguntam megfelelni..felelni..válaszolni.
Azt hiszem lázadok.. kiborultam, borulok.. felborul minden, az életem egy hullámvasútra van felültetve..és ahogy megint csak egy dalszöveg mondja:
Nem utazom többé a szellemvasúton
Biztos, hogy sosem válik hobbimmá
A szellemeket látni én ingyen sem akarom
Főleg nem, hogy jegyet is én vegyek rá